Érzések suli

Bevallom, azt hiszem, elég jó okom van arra, hogy nem megyek egyetemre. Úgy érzem, nem bírnám a terhelést. Elég jó oknak gondolom.

Azt pedig, hogy milyen érzéseim vannak, jó kérdés, nagyon vegyes érzéseim vannak. Nagyon sokáig szerettem iskolába járni, mára azonban ez változott.

A közösség, tanárok, gyerekek, hiányozni fognak. Ott nőttem fel. Bármennyire is nem szeretek már iskolába járni, nagyon meghatározó hely, az életemben. Nagyon nagy köszönettel tartozom, az iskolának. Köszönöm. 

Az egyik szemem sír, a másik nevet. Érzelmes típusnak tartom magam szóval amennyire vártam ezt a pillanatot, most azért a szomorúság, vagy lehet, hogy inkább azt a szót használnám, mert jobban ideillik, hogy eluralkodott rajtam a meghatottság. A ballagás, az ünnepi hangulat hiánya, pedig ezt csak erősítette/erősíti bennem.